Bonsai

A bonsai japán eredetű szó, a bon lapos edényt, tálkát, a sai növényt jelent. Ahhoz, hogy egy fából eredeti bonsai váljék, valamelyik tradicionális stílus jegyeit kell magán viselnie, ennek eléréséhez évek türelmes alakító munkájára van szükség. Ennek megkönnyítésére az évszázadok során számtalan stílus alakult ki, ezért ha egy fácska arányos és esztétikus, nagy eséllyel beleillik valamelyikbe.

Nevelőjének eredeti célja a természet idealizált újjáteremtése, amely a fa életének, fejlődésének gondos tanulmányozásán alapul. Ez művészi kifejezésforma is egyben, amit az idő, az évszakok folyamatos váltakozása tükröz.

A kis méret titka a gyökérzóna nagyságának csökkentése és ezzel együtt, az egyensúly fenntartása végett, az ágak, a hajtások, a lombozat arányos metszése. A tálban kifejlődő gyökértömeg ugyanis természetszerűleg csak magával arányos mennyiségű lombot képes ellátni. Ha a tápanyag-utánpótláskor a kiadott nitrogén mennyisége, a lehető legkevesebbre van csökkentve, akkor a hajtások zömökebbek, a levelek pedig kisebb méretűek lesznek.

 

Fa és tál harmóniája

Az edény kiválasztásakor fontos figyelembe venni a belekerülő fát, annak stílusát és méretét. Nem megfelelő, ha a tál dominál: élénk színeivel, vagy túl nagy/kicsi méretével könnyen el tudja nyomni a fa egyediségét. A tál szerepe, hogy kiemelje, és jobban láttassa a növényt. Általában inkább az egyszerűségre kell törekedni a színekben és formában is, viszont ugyanúgy figyelembe venni annak szép kidolgozását, ízléses formáját.

A tál hosszának a japán szabályok szerint, a növény magasságának 2/3-át kell elérnie, míg mélységének közelíteni a fa törzsének átmérőjéhez. (Ha a fa gyökereinek mérete, vagy éppen a száraz klíma megköveteli, akkor mélyebb is lehet.)

Oda kell még figyelni arra, hogy megfelelő méretű lyukak legyenek a tál alján a felesleges víz elvezetése miatt, és lehetőleg lábakon álljon, ami nagyobb párolgást idéz elő, így a pangó víz is elkerülhető.

 

Gyakorlati tudnivalók

A bonsai nem génmanipulációval törpenövésűvé kényszerített növény, hanem a természettel összhangra törekvő ember alkotása. Sokan vetik a bonsait nevelők szemére, hogy a gondozás során a növény "szenved". A helytelen metszést a növény valóban megsínyli, de egy szakszerűen nevelt bonsai esetében a metszés csak egy szükségszerű eljárás. A megfelelően gondozott bonsai meghálálja a gondoskodást és nem szenved, inkább megmutatja teljes pompáját.

 

A metszés

Egy bonsai nevelésénél előbb-utóbb mindenki szembekerül azzal a problémával, hogy a kis növény elkezd nõni, s a zavaró hajtásokat le kell metszeni.

 

A hajtások metszése

Fontos tudni, hogy a metszés utáni növekedést az ág végén lévõ rügy iránya fogja befolyásolni. Abban az esetben, ha egy ágat baloldali irányba szeretnénk növeszteni, akkor egy olyan rügy felett metsszünk, amely balra néz. Vigyázni kell, hogy a metszés ne legyen túl közel a rügyhez, mert így könnyen beszáradhat, és ne legyen túl messze sem a rügytõl, mert a megmaradó ágdarab elrontja az összképet. A metszés ideje általában koratavasz. Ha egy ág vastagítása a cél, akkor előbb hagyjuk megnõni, utána pedig vágjuk vissza egy-két levélre. Mivel a metszés elég drasztikus beavatkozás, mindig csak jó erõben lévõ növényeken végezzük és mindig csak fokozatosan.

 

Levélmetszés

A levélmetszés célja, hogy a nagyobb levelű fafajták kisebb leveleket hozzanak. A levélmetszés idõpontja június, ilyenkorra már kifejlõdnek a levelek tövében megbúvó hónaljrügyek. Igen kockázatos beavatkozás, kezdők számára nem ajánlott.

 

Gyökérmetszés

Míg egy szobanövényt az átültetés során nagyobb cserépbe ültetünk, a bonsai többnyire marad az eredeti táljában. A növekedés során nemcsak az ágak növekednek, hanem a növény gyökere is. Ahhoz, hogy a bonsai az eredeti tálba visszakerülhessen sokszor elkerülhetetlen a gyökérmetszés (ilyenkor a gyökerek egyharmadát-felét eltávolítják). Nagyon fontos tudnivaló, hogy a mi éghajlatunkon a gyökérmetszés - bár sok esetben szükségszerű, azonban - nem minden esetben ajánlott, mert a növények nagy része nem viseli el ezt a traumát. A gyökerek metszésének általában a páradúsabb klíma (Japán, Hollandia, Nagy-Britannia) kedvez. A metszés ideje a koratavasz vagy  késõ õsz.

 

Átültetés

Az apró kerámiatálban nevelt bonsai számára elengedhetetlenül fontos, hogy időről-időre átültessük. Az átültetés ideje mindig a koratavasz. A fiatal növényeket évente, az idõsebb növényeket 2-3 évente ültessük át.

 

A bonsai öntözése

A bonsai elpusztulásának leggyakoribb oka a helytelen öntözés. Az apró tálkákba ültetett fácskák állandó nedvességet igényelnek. Amennyiben az öntözés egyszer-kétszer kimarad, a növény igen rövid idő alatt tönkremehet. Ugyan a növények igényei sokfélék, és a környezet (páratartalom, hőmérséklet) is befolyásolja a vízigényt, általános szabályként elmondható, hogy a bonsai földje legyen állandóan nyirkos, nedves. Bár a túlöntözés veszélye minimális, mégis vigyázni kell arra, nehogy állandóan vízben álljon az edény, hiszen ez rothadáshoz, gombásodáshoz vezethet. Szabadságunk idején fontos már jó előre gondoskodni növényeinkről. Már két-három meleg nap elég ahhoz, hogy hazatérve szomorú kép fogadjon bennünket. A legjobb megoldás, ha megbízható ismerősünk vagy rokonunk jó szándékára bízzuk szeretett növényeinket.

 

 

Amennyiben úgy érezzük, hogy valami hiányzik az életünkből, és szeretjük a növényeket, a bonsai gondozása ideális választás lesz. Vásároljunk szakemberektől egy kevésbé igényes fajtát, amellyel elkezdhetjük a bonsaiokkal való ismerkedést. Rövid idő elteltével felvesszük a növény gondozásának ritmusát, és hamarosan bennünket is rabul ejt a növény megejtő szépsége, szemünk előtti kiteljesedése. Rövidesen pedig úgy érezzük, az életünk nem volt teljes nélküle.

 

 

Élõhely szerinti csoportosítás:

- szabadföldi,

- félig szobai,

- és szobai bonsai.

 

Ez a csoportosítási mód aszerint sorolja csoportokba a növényeket, hogy a fafajta eredetileg a világ mely táján őshonos.

 

A mérsékelt övi területen honos növény (szabadföldi) igénye:

Leginkább a szabadban érzik jól magukat, télen pedig igénylik a nyugalmi állapotot.

 

A mediterrán területekről származó növény (félig szobai) igénye:

Tavasztól õszig lehetnek a szabadban, télen pedig fűtetlen, világos helyiségben kell õket tartani.

 

A trópusi területen honos növény (szobai) igénye:

Egész évben közel azonos hõmérsékleten kell gondozni, és figyelni kell a megfelelõ páratartalomra, szellõzésre is.

 

Stílus szerinti csoportosítás:

 

Alaptézis, hogy a stílus kialakításánál egyaránt fontos az edény, a gyökérzet, a törzs, a lombkorona formája valamint az aljnövényzet vagy annak hiánya.

 

Az egy törzsbõl kialakított bonsai stílusok :

 

Tekeredő - bankan:

Nagyon görbe, feltekeredett törzsű fa. A gyökérzet egyaránt lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus.

 

Aszkéta - bunjingi:

A törzs enyhén csavarodott, alul kevesebb ággal. Finom, elegáns kinézetű bonsai stílus. A gyökérzet lehet aszimmetrikus.

 

Egyenes - chokkan:

A fokozatosan vékonyodó törzs egyenesen felfelé nõ, a törzs alsó részén általában nincsenek ágak. A gyökérzet látható.

 

Szélnek kitett - fukinagashi:

Mintha az állandóan egy irányból fújó szél döntené meg a fát. Az ágak is egy irányba rendezettek. A gyökérzet a dőléssel ellentétes oldalon fejlettebb.

 

Seprű - hokidachi:

Egyenesen felfelé növõ törzs, az ágak körben, sokfelé ágaznak el

 

Elterülő - kengai:

A kezdetben felfelé növõ törzs ívesen visszahajlik a tál szintje alá.

 

Felfelé törõ – moyogi:

Kanyargó törzsű, kissé csavart növény, szimmetrikus gyökérzet.

 

Csavarodó - nejikan:

A törzs megcsavarodott, a gyökérzet szimmetrikus.

 

Elnyúló - sashieda:

A törzs felfelé nõ, de egy fõág különválik, és oldalra elnyúlik. A gyökérzet többnyire szimmetrikus.

 

Elhajló - shakan:

Határozottan megdõlt fácska, az ágak mindkét oldalon megtalálhatók. A gyökérzet a dõlést egyensúlyozandó, az ellentétes oldalon fejlettebb.

 

Többtörzsű stílusok:

 

Kéttörzsű - sokan:

A tövénél kétfelé ágazó törzs. A gyökérzet szimmetrikus.

 

Háromtörzsű - sankan:

A törzs a tövénél háromfelé ágazik. A gyökérzet szimmetrikus.

 

Öttörzsű - gokan:

A törzs a tövénél ötfelé ágazik. A gyökérzet általában szimmetrikus.

 

Erdőcske - yose-ue:

Több különálló növényt ültetünk, erdõszerű elrendezésben.

 

Sziklás kompozíciók :

 

Kőre ültetés - ishitsuki:

A növény gyökerei egy követ ölelnek, és úgy futnak le a tálba.

 

Kõbe ültetés - sekijoju:

A növény egy szikladarabból nõ ki, a gyökerek a kõ repedéseiben nõnek.

                   

Oldal: BONSAI
SZEMA HONLAPJA - KÁVÉZ ÉS PIHENJ VELEM - © 2008 - 2024 - szema.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat